Szolgáltatások
  • Éves beszámolók könyvvizsgálata, évközi vizsgálatok
  • Adó-, pénzügyi és számviteli tanácsadás, konzultáció
  • Átalakulások
  • Auditálás magyar és IAS, IFRS normák szerint
  • Konszolidálás
  • Cégátvilágítás, vagyonértékelés
Genaudit

Konszolidálás

Genaudit

Mérlegképes könyvelés

Genaudit

IAS, IFRS szabványosítás


Személyi jövedelemadó-változások (I. rész)
 

Jelentős változások várhatóak a személyi jövedelmek adóztatása területén alapvetően az egykulcsos, 16%-os mértékű adó bevezetésének köszönhetően.
 

A magánszemély valamennyi, azaz az összevont adóalapba tartozó jövedelem, valamint a külön adózó jövedelme után egységesen 16 százalék adót fizet. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adóalapjának meghatározásakor kell, míg a tőkejövedelmek esetében nem kell adóalapkiegészítéssel számolni. Az adóalapkiegészítés 2011-ben marad 27%, míg a T/1376-os Javaslat szerint 2012-től a felére csökken (13,5%), majd 2013-tól teljesen megszűnik.

A bérjövedelmek a jövőben is kedvezményt élveznek azáltal, hogy csökkentett összegben, de megmarad az adójóváírás, mely a bér és az adóalapkiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12 100 forint (teljes mértékben 2 millió 750 ezer forintos éves összes jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves összes jövedelemig lehet érvényesíteni).

Jelentősen átalakul a nem pénzbeli juttatások adózása. Megszűnik a természetbeni juttatás mint fogalom, alapvetően minden juttatás után a magánszemélynek kell az összevont adóalap részeként adóznia. A sportszolgáltatás, a személyszállítás, a munkavállalóknak egységesen vagy szabályzat alapján történő juttatás, az iskolarendszerű képzés stb. átvállalt díja után ezentúl nem a munkáltatónak kell 54%-os vagy 25%-os adót fizetni, hanem a munkavállalónak 16%- ot, mely után 27% tb-járulék és 1,5% szakképzési hozzájárulás jövőre is felmerül. A nem pénzben történő juttatások adómértéke is 16 % lesz, viszont itt is bevezetésre kerül az adóalap-kiegészítés, melynek eredményeként az adó alapja a juttatás szokásos piaci értékének 1,19- szerese. Ha a juttatás értéke egyénenként nem állapítható meg - ilyen például a vendéglátás, a telefon magáncélú használata, a csoportos biztosítás, nem Tao adóalanyok esetében a reprezentáció, stb. -, akkor az 1,19-es szorzóval megállapított adóalap után nem a magánszemélynek, hanem a juttatónak kell az adót (16%) és a 27% eho-t megfizetnie.

Fennmarad az úgynevezett béren kívüli juttatások rendszere (cafeteria) azzal, hogy az adómérték itt is 1,19-es szorzóval, de 16%- ban kerül meghatározásra, melyet egyéb járulékfizetési kötelezettség nem terhel. Ide tartozik 2011-től - meghatározott korlátokhoz kötve - az üdülési csekk, üdülési szolgáltatás, a meleg és hideg étkeztetés, a nyugdíj előtakarékossági és önkéntes pénztári hozzájárulás, az internethasználat juttatása, a helyi utazási bérlet, az iskolakezdési támogatás és új elemként a megújulásikártya-számlára történő munkáltatói támogatás. A megújulási kártya egy újdonság, olyan készpénz helyettesítő fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a kártya kibocsátására felhatalmazott (kártyakibocsátó) pénzügyi vállalkozásnál nyitott számlájára a munkáltató által utalt támogatás terhére meghatározott célú szolgáltatások vásárolhatók. Ennek szabályai még nem ismertek, a kártya felhasználhatóságának körét Kormányrendeletben határozzák meg.

Az előzőek alapján 2011-től a jelenlegi természetbeni juttatások közül a legtöbb várhatóan a magánszemélynél keletkeztet adókötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy a kifizető egy későbbi kifizetésnél fogja az ezen juttatásra eső adóelőleget is levonni, vagy a magánszemélynek adott igazoláson felhívja a magánszemély figyelmét, hogy a le nem vont adóelőleget a magánszemélynek kell megfizetnie. (A személyijövedelemadóváltozások témáját folytatjuk.)

Forrás:PWC