SZJA 2010
1. A 4 %-os különadó megszűnik
2. Adóalap, összevont adóalap
Az SZJA alapja a 27 %-kal növelt jövedelem
+ nem önálló (bér, egyéb bérjövedelem, stb.) tevékenység jövedelme
+ önálló tevékenység (egyéni vállalkozás, megbízás, stb.) jövedelme
+ külföldről származó jövedelem
+ egyéb adóalap növelő tételek
ÖSSZES jövedelem
+ összes jövedelemre vetített 27 % (adóalap-kiegészítés)
+ kifizetett adóterhet nem viselő járandóságok (nyugdíj, családi pótlék, lakáscélú támogatás)
ÖSSZEVONT ADÓALAP
Új adósáv az összevont adóalap után
1 – 5.000.000 Ft-ig 17 %
5.000.000 Ft felett 32 %
Egyéni vállalkozó, társas vállalkozó (főállású) összevont adóalapja
A saját munka ellenértékeként megszerzett éves jövedelmet az éves bevallásban ki kell egészíteni a tevékenységre jellemző kereset éves összegéig.
3. Adójóváírás — az adóalap-kiegészítéssel növelt bér 17 %-a
ľ de legfeljebb 15.100 Ft/hó 3.188.000 Ft összes jövedelemig
ľ 12 %-kal csökkentett mértékben 4.698.000 Ft összes jövedelemig
Összes jövedelem: összevont adóalap + különadózó jövedelmek, kivétel ingatlan-átruházás
4. Számla alapján történő kifizetések (adószámmal rendelkező magánszemélyek)
- az adóalap-kiegészítés számításához a bevétel 78 %-át kell 27 %-kal megnövelni
- nem kell a kifizetőnek adóelőleget vonnia, csak ha a magánszemély nyilatkozatában kéri
5. A kifizetőnek a nem pénzben juttatott jövedelem után is meg kell állapítania és be is kell fizetnie az adóelőleget. A magánszeméllyel szemben így keletkező követelés összege bármely kötelezettségből később levonható, de munkabér esetén legfeljebb a havi minimálbér 50 %-ig.
6. Adóelőleg-nyilatkozat
50 %-ot meghaladó költség is figyelembe vehető tételes költségelszámolás esetén az adóelőleg alapjának meghatározásakor.
Adóelőleg-nyilatkozat bírságkövetkezménye
- levonható költségek,
- adóelőleg-megállapítás módja,
- adóelőleg mértéke,
- adóterhet nem viselő járandóság várható éves összege,
- adójóváírás figyelembevétele,
- családi kedvezmény érvényesítése,
- súlyos fogyatékosság
Amennyiben a fenti címeken adható nyilatkozatok következményeként az év végi elszámoláskor
- 10.000 Ft adókülönbözet keletkezik, akkor 12 % a bírság,
- ha a költségnyilatkozathoz képest legalább 5 %-kal elmarad az elszámolt költséghányad, akkor 39 % mértékű a bírság.
Nyilatkozat hiányában a nem munkáltató kifizetőnek a megállapított adóelőleg-alap 32 %-át kell levonnia.
7. Megszűnő adókedvezmények
- a tandíj,
- az alapítványi adomány,
- a biztosítás,
- a magán-nyugdíjpénztári kiegészítő tagdíj,
- a háztartási szolgáltatások után és
- a társadalombiztosítási megállapodás alapján járó
8. Belföldi, külföldi napidíj
Teljes egészében adókötelessé válik a kiküldetéshez kapcsolódó napidíj. A 25 eurónak megfelelő összegű kedvezményre csak a nemzetközi árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatottak maradnak jogosultak.
9. Iskolarendszeren kívüli képzés adóköteles bevételnek számít, ha a képzés nem a képzést nyújtó tevékenysége ellátása érdekében történik.
10. Továbbra is adómentes munkáltatói juttatások
- kedvezményesen, vagy ingyenesen biztosított számítógép
- internethasználat
- védőoltás (kifizető által fizetett)
11. Adómentesség helyett természetbeni juttatásként adózó munkáltatói juttatások (54 % SZJA + 27 %TB, vagy eho)
- legfeljebb évi 3 alkalommal adott csekély értékű ajándék értékéből a minimálbér 10 %-át meg nem haladó rész,
- művelődési intézményi szolgáltatás évente a minimálbér összegéig,
- hidegétkezési utalvány 6.000 Ft/hó értékhatárig,
- legalább 2 éve használt számítógép juttatása,
- munkavállaló nyugdíjba vonulásakor természetben adott ajándék értékéből 15.000 Ft,
12. Munkavállalónak, vagy a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának nyújtott kedvezményesen (25 %) adózó természetbeni juttatások (a megengedett mérték feletti rész a jogviszonynak megfelelő adóköteles természetben juttatásként adózik )
- minimálbér összegét meg nem haladó üdülési csekk, vagy üdültetés
- iskolakezdési támogatás a minimálbér 30 %-ig
- önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás a minimálbér 50 %-ig
- önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztári hozzájárulás a minimálbér 30 %-ig (csak munkavállaló esetében!)
- magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés
- iskola rendszerű képzés a minimálbér 2 és félszereséig
- helyi utazási bérlet
- melegétkeztetés 18.000 Ft/hó
13. Reprezentáció és üzleti ajándék
A társasági adóalany juttatók esetében kikerül az SZJA szabályozása alól, társasági adóalapot növelő tétellé válik.
14. Egyéni vállalkozókra vonatkozó változások
- A vállalkozó akár az egész év vonatkozásában is szüneteltetheti tevékenységét, tehát nem terheli járulék-fizetési kötelezettség ezen időszak vonatkozásában.
- Viszont a szüneteltetés alatt költséget nem számolhat el és a korábbi igénybe vett adókedvezmények nem teljesítése miatti esetleges szankciókkal számolni kell.
- Az egyéni vállalkozó egyéni cégként történt bejegyzését követően a társasági adó hatálya alá tartozó adóalannyá válik, de választhatja az EVA szerinti adózást.
- A vállalkozói jövedelemadó kulcsa 19 %-ra emelkedik a 4 %-os különadó megszűnése mellett. A 10 %-os kedvezményes adómérték alkalmazhatósága továbbra is megmarad.
- Iparűzési adó adóalap-kedvezménye megszűnik.
- Már a 2009. év vonatkozásában is megszűnik a veszteségelhatárolás adóhatósági engedélyeztetésének kötelezettsége, továbbá a fejlesztési tartalék felhasználhatóságának ideje 6 évre változik.
- Az átalányadózó egyéni vállalkozó összevont adóalapját 27 %-kal növelten kell meghatározni.
- A személyes közreműködői díjkiegészítés, kivét-kiegészítés vizsgálata a társas vállalkozói jogviszonyhoz hasonlóan vizsgálandó, csak az összevont adóalapot csökkentő adó összegét a kivét-kiegészítésre jutó átlagos vállalkozói jövedelemadóval kell számolni.
15. Személyes közreműködői díjkiegészítés, kivét-kiegészítés (kivéve EVA, EKHO)
Az éves SZJA bevallásban a személyes közreműködői díj éves összegét ki kell egészíteni a piaci viszonyoknak megfelelő éves kereset összegéig az év folyamán felvett osztalék és osztalékelőleg terhére. A szabály a 2010. évi keresetekre vonatkozik először, így a kifizetett osztalékelőleget már a 2010. évben, míg a jóváhagyott és kifizetet osztalékot csak a 2011. évben kell figyelembe venni. A 2009. évi eredmény terhére kifizetett osztalék még nem számítandó be!
A kifizetői adatszolgáltatásban közölt díjkiegészítés 27 %-kal növelt összegével az adózó összevont adóalapját meg kell emelni. Az osztalék után korábban már megfizetett adó a kiegészítésre jutó adó adóelőlegének számít, valamint az összevont adóalap adóját csökkenti a díjkiegészítésre jutó átlagos társasági adó.
Csak abban a jogviszonyban kell számolni a kivét-kiegészítéssel, amelyikben osztalék-kifizetés történt. Többes jogviszony esetén - függetlenül egy esetleges munkaviszonytól – a legmagasabb piaci díjazást mutató jogviszony a vizsgálandó.
Tevékenységre jellemző kereset megállapításának módszerei
- munkaviszonyból származó jövedelmek módszere
- a maradékelv módszere
- a vélelmezett haszon elve
Rögzíteni kell a saját tevékenységre jellemző kereset a választott módszerrel megállapított piaci viszonyoknak megfelelő díj
16. Ellenőrzött külföldi társaság tagjának egyéb jövedelme
2010. január 1-jétől egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi társaság magánszemély tagjánál az ellenőrzött külföldi társaság adóéve adózott eredményének a felosztott osztalékkal csökkentett részéből a magánszemély részesedésére jutó része. Az ellenőrzött külföldi társaságban megszerzett jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amelyben az adózott eredményt az ellenőrzött külföldi társaság arra jogosult szerve jóváhagyta.
A magánszemélynek a megállapított jövedelméről és a megfizetett adóról nyilvántartást kell vezetnie. Ha a tulajdonos magánszemély a fel nem osztott eredményből ismét osztalékot kap az ellenőrzött külföldi társaságtól, és az meghaladja a korábban leadózott, nyilvántartott összeget, csak a többlet osztalékadó köteles.
17. Ingatlannal rendelkező társaság külföldi tagja
2010. január 1-jétől a társaságiadó-törvény meghatározása szerinti ingatlannal rendelkező társaságban részesedéssel rendelkező külföldi magánszemély Magyarországon adókötelezett, ha az ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedését ellenérték fejében elidegeníti, kölcsönbe adja, vagy részesedését a társaságból kivonja, és ezáltal jövedelmet szerez. Az ügylet után 25 százalék forrásadó fizetendő.
18. Kamat, jogdíj, szolgáltatási díj forrásadója
A kamat, jogdíj, szolgáltatási díj címen fizetett bevétel egésze jövedelemnek minősül, s utána 30 százalék forrásadót kell fizetni, ha azt olyan külföldi magánszemély részére fizetik, akinek az illetősége szerinti államával Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről.
19. Az ingatlan-bérbeadás és a vagyonadó
Ingatlan bérbeadása esetén a bérbeadásból származó bevételből levonható az adóévben megfizetett vagyonadó.
Az önkormányzatnak történő lakásbérbeadás kedvezményes szabályai alkalmazhatóságának feltételéül szabott időtartam 60 hónapról 36 hónapra csökken.
20. Kamatkedvezmény adója
A kamatkedvezmény és az egyéb korlátozottan adómentes kifizetések adója 44 százalékról 54 százalékra nő.
A munkaviszonyban kapott kamatkedvezmény után a munkáltatónak kell befizetnie az adót.
A 2009. november 30-áig kötött szerződések alapján szerzett kamatkedvezményből származó jövedelem esetén a munkáltató a hitel, kölcsön futamideje alatt választhat, hogy a 2010 előtti vagy az utáni szabály szerint fizeti az adót. A munkáltatónak 2009. december 31-éig tájékoztatnia kell a magánszemélyt a választásáról.
21. Biztosításból származó jövedelem
Kamatjövedelemnek minősül valamennyi életbiztosításból, nyugdíjbiztosításból származó nem adómentes szolgáltatás, valamint a maradékjog címén megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja a magánszemély javára más magánszemély által fizetett, a magánszemély vagy más magánszemély által költségként el nem számolt, továbbá az adóköteles biztosítási díj összegéből a kivont díjtartaléknak a kivonás előtti díjtartalékhoz viszonyított arányos részét.
22. Biztosítási kamathozam adóalap-kedvezménye
Ha a biztosítási szerződés legalább öt év után szűnik meg, a hozam felét kell adóalapnak tekinteni, ha tíz éven túl szűnik meg, a kivont hozam nem adóalap. ( a biztosítási kamathozam továbbra is kamatjövedelemként adóköteles, vagyis adója 20 százalék)
Ha a biztosítási szerződés nem szűnik meg, a megelőző négy évnél régebben felhalmozott díjtartalék kivonásig keletkezett hozamának a felét kell adóalapnak tekinteni. A hat évnél régebben felhalmozott díjtartalék kivonásig keletkezett hozama nem adóalap.
23. Egyszerűsített bevallás
A magánszemély egyszerűsített bevallást nyújthat be adóhatósági közreműködéssel abban az esetben is, ha az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról (EKHO) szóló törvény szerinti közteherviselést választott.
24. Adó-visszatérítés önkéntes pénztár megszűnésekor
Az önkéntes pénztár végelszámolása, felszámolása, tevékenysége felfüggesztése esetén az adóhatóság értesítése alapján a magánszemély kérheti hogy az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatában feltüntetett összeget az adóhatóság más pénztárba vagy a magánszemély bankszámlájára utalja. A rendelkezést a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, és ha az önkéntes pénztári nyilatkozat teljesítése a rendelkezés hatálybalépését megelőzően megtörtént, az a rendelkezés szerinti teljesítésnek minősül.
25. Üzemanyag-megtakarítás adózása
Az üzemanyag-megtakarítás címén juttatott összeg az adott tevékenységből származó jövedelemként adóköteles. A nem önálló tevékenységgel vagy a tevékenység alapjául szolgáló jogviszonnyal (munkaviszonnyal) összefüggésben kapott üzemanyag-megtakarítás nem önálló tevékenység bevételének minősül, amelyből az adóalap megállapításakor legfeljebb havi 100 ezer forint levonható.
26. Nem munkáltatói természetbeni juttatás
Természetbeni juttatásnak minősül a kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (vagyis a kifizető 54 százalék SZJA és 27 százalék EHO megfizetésére kötelezett), ha a kifizető a juttatásban részesülő magánszemélynek nem foglalkoztatója.
27. Természetbeni juttatás utalvánnyal
Természetbeni juttatásnál utalványnak minősül a készpénz-helyettesítő fizetőeszköz, a korlátozott fizetésre szolgáló kártya is.
Továbbra sem természetbeni juttatás a papír, vagy elektronikus utalvány, ha nem állapítható meg, hogy az mely termékre, szolgáltatásra vagy milyen termék- vagy szolgáltatási körben használható fel.
28. Átszámítás forintra
Bevétel megszerzésekor, kiadás teljesítésekor, dolog, értékpapír, vásárolt jog, vásárolt követelés esetében a megszerzéskor, pénzügyi eszköz esetében az ügylet teljesítésekor érvényes MNB-árfolyamot kell alkalmazni.
A magánszemély eltérhet az MNB-árfolyamtól, ha az adott külföldi pénz más árfolyamon történt vételét, eladását pénzügyi intézmény igazolja, a magánszemély nevére kiállított bizonylattal.
29. Fizető vendéglátás
A magánszemély akkor alkalmazhatja a tételes átalányadózást, ha egyazon magánszemélyt évi legfeljebb 90 napra szállásol el.
30. Termőföld-értékesítés
A termőföld-értékesítés adómentességének érvényesítésére jogosító jövedelemhatár 3,4 millió forintról 4,318 millió forintra emelkedik.
31. Amnesztiás jövedelem
2009. január 1-jétől nem kell magyar állampapírban tartani az ellenőrzött külföldi társaságtól származó jövedelmet.
Ha az adóhatóság ellenőrzéskor nyilatkozatot kér az adózótól a jövedelme forrásáról, és az a nyilatkozatot 30 napon belül megadja, az adóhatósági ellenőrzés csak a bevétel megszerzésére és elszámolásra korlátozódhat. Nem vizsgálhatja például a bevétel forrását, általában a nyilatkozat valóságtartalmát.
EKHO
Kifizetőt terhelő 20 %-os ekho mértékéből 1,2 % egészségbiztosítási járulék és 18,8 % a nyugdíjbiztosítási járulék. 2009-ben 3,3 % és 16,7 % volt a megosztás.
Forrás: HVG
