Adótörvény-változások 2010

1. Vagyonadó
A leglényegesebb változás 2010- től a vagyonadó bevezetése a nagyértékű lakóingatlanokra és személygépjárművekre, valamint a vízi és légi járművekre. A lakóingatlan után annak kell a vagyonadót megfizetnie, aki január 1- én az ingatlan tulajdonosa. Mentesül a vagyonadó alól az, akinek a tulajdonában egy 30 millió forint érték alatti ingatlan van, vagy több ingatlantulajdon esetén az egyik 15 millió forint alatti ingatlan.

2. Társadalombiztosítási járulék
Másik igen lényeges változás, hogy az egyéni és társas vállalkozók 2010- től már nem a minimálbér kétszerese, hanem a tevékenységükre jellemző átlagkereset alapján fizetik a társadalombiztosítási járulékot. Amennyiben a vállalkozó nem tudja, vagy nem akarja kifizetni a jellemző átlagjövedelem után a társadalombiztosítási járulékait, és osztalékot vesz fel, akkor a jellemző jövedelemre vállalkozóikivét- kiegészítésként 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Az egészségügyi hozzájárulást a tevékenységre jellemző átlagkereset és a ténylegesen elszámolt vállalkozói kivét különbözete, de legfeljebb a fejlesztési tartalékkal csökkentett vállalkozói osztalékalap (egyéni vállalkozó esetében), illetve legfeljebb a felvett osztalék (társas vállalkozás esetében) után kell fizetni. Ha a vállalkozó veszteséges, vagy a társas vállalkozó osztalékot nem vesz fel a társaságból, akkor nem kell a kivétkiegészítés után egészségügyi hozzájárulást fizetnie. Több kisadó megszűnik, így nem lesz munkaadói, munkavállalói és vállalkozói járulék (beleolvasztják az egészségbiztosítási járulékba), megszűnik a havi 1950 forint összegű tételes egészségügyi hozzájárulás, viszont a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást 27 százalékra emelik fel. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának ösztönzése érdekében a rehabilitációs hozzájárulást az eddigi 177 600 forint/fő/év helyett 964 500 forint/fő/évre emelik fel.

3. Személyi jövedelemadó
Jelentős változáson ment keresztül a személyi jövedelemadó- törvény is, melyben a legjelentősebb változás, hogy a progresszív adótábla két kulcsát lecsökkentették, és a kedvezményes adókulcsú sávhatárt jelentősen felemelték: évi 5 millió forint jövedelemig (2009-ben évi 1, 9 millió forintig) lesz érvényes az alsó, 17 százalékos adókulcs, míg az efölötti éves jövedelemre 32 százalékos adót kell fizetni. Az adót a foglalkoztatót terhelő általános társadalombiztosítási járulékkal növelt összeg után kell megfizetni, de ez inkább csak technikai jellegű kérdés, mert ennek kapcsán az adójóváírás összegét is megnövelték havi 15 100 forintra.

4. Megszűnő kedvezmények
Megszűnik a háztartási szolgáltatások 2009-ben bevezetett kedvezménye, a felsőoktatási tandíj kedvezménye, a közcélú adományozás kedvezménye, az élet- és nyugdíjbiztosítás megfizetett díjának kedvezménye. A tandíj és a felnőttképzés díjának halasztott kedvezményét a jelenleg hatályos rendelkezés szerint a későbbiekben is igénybe lehet még venni, de a 2010-től befizetett tandíj után már nem jár a kedvezmény.

5. Iparűzési adó
Társasági adó terén jelentős változás, hogy az eddigi 16 százalékos adókulcsot megemelik 19 százalékra, ezzel párhuzamosan pedig a társas vállalkozások különadóját eltörlik. A társasági adóban jó néhány adóalap-növelő és csökkentő tételt eltörölnek, azok a korrekciós tételek maradnak meg, amelyek egyrészt a beruházásokhoz, fejlesztésekhez, másrészt a foglalkoztatáshoz kapcsolódnak, valamint a számviteli szabályozásoktól jelentenek eltérést. Talán az egyik leggyakrabban igénybe vett, és megszűnő adóalap-csökkentő tétel a megfizetett helyi iparűzési adó kedvezménye, de szintén megszűnik az adott és kapott támogatások miatti korrekció, valamint a kapcsolt vállalkozástól kapott és adott kamat alapján figyelembe veendő módosító tételek. Az éven túli lejáratú követelések 20 százaléka behajthatatlan követelésnek minősül, és ezzel az adóalap csökkenthető, míg eddig csak a bizonyíthatóan behajthatatlan követelések után lehetett a társasági adóban is elismerten értékvesztést elszámolni. A 2008. december 31-ig képződött fejlesztési tartalékot nem 4, hanem 6 éven belül kell adómentesen beruházásra felhasználni.

6. Új költségek
A természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályok jelentősen megváltoznak 2010-től, melynek hatására az eddig adóköteles reprezentáció és üzleti ajándék kikerül az adóköteles természetbeni juttatások közül. Ezzel párhuzamosan viszont a társasági adó tekintetében el nem ismert költségnek fog számítani.

7. Egyszerűsített Vállalkozói Adó
Az egyszerűsített vállalkozói adó mértékét az eddigi 25 százalékról 30 százalékra emelték fel, valamint módosították az eva- alanyiság megszűnésének időpontját. Amennyiben az eva- alany vállalkozó árbevétele meghaladja a 25 millió forintot, az értékhatárt meghaladó bevétel megszerzését követő nappal szűnik meg, így a túllépés is az eva alatt fog adózni. Azonban a bevételnek az a része, ami a jogosultsági határt átlépi, nem 30, hanem 50 százalékos adókötelezettség alá esik.

8. Illetékek
Az illetékek terén a legjelentősebb változás, hogy a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 10 százalékról 4 százalékra csökken, de ha az illetékalap az 1 milliárd forintot meghaladja, az efölötti rész után az illeték mértéke 2 százalék, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint lehet. Lakásszerzés esetén az illeték lakásonként 4 millió forintig 2 százalék, az efölötti rész után már csak 4 százalék (az eddigi 6 százalék helyett).