Szolgáltatások
  • Éves beszámolók könyvvizsgálata, évközi vizsgálatok
  • Adó-, pénzügyi és számviteli tanácsadás, konzultáció
  • Átalakulások
  • Auditálás magyar és IAS, IFRS normák szerint
  • Konszolidálás
  • Cégátvilágítás, vagyonértékelés
Genaudit

Konszolidálás

Genaudit

Mérlegképes könyvelés

Genaudit

IAS, IFRS szabványosítás


Jegyzett tőke leszállítása

 

Ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, akkor az azt jelenti, hogy az adózó a részesedést nem tartotta az eszközei között folyamatosan. Ebből következően az egy éven belüli tőkeleszállításnál az adózó nem jogosult a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés dz) pontja szerinti kedvezményre.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 7. § (1) bekezdés dz) pontja értelmében az adózás előtti eredményt csökkenti

-a bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége,

-továbbá 2011-től a bejelentett részesedés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése következtében az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladórésze

feltéve, hogy a részesedést az adózó (ideértve jogelődjét is) az értékesítését megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván, továbbá a bejelentett részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 86. § (3) bekezdés e) pontja szerint a rendkívüli bevételek között kell kimutatni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedés (részvény, üzletrész, vagyoni betét) névértékének fejében átvett (járó) eszközök értékét.

Az Szt. 86. § (6) bekezdés f) pontja szerint a rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedések (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét.

A Tao. tv. 1. § (4) bekezdése értelmében e törvényt az Szt. rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni.

Fentiekre tekintettel, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, akkor az azt jelenti, hogy az adózó a részesedést nem tartotta az eszközei között folyamatosan. Ebből következően az egy éven belüli tőkeleszállításnál az adózó nem jogosult a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés dz) pontja szerinti kedvezményre (függetlenül a jegyzett tőke leszállítás utáni mértékétől, vagy attól is, hogy például egy 100%-os tulajdonos esetében a részesedés mértéke nem, csak az összege változik). Amennyiben a tőkeleszállítás eredménye nyereség, úgy annak összegével az egy éven túli tőkeleszállítás esetén sem csökkenthető az adózás előtti eredmény

-2010-ben azért nem, mert ez az ügylet nem értékesítés és annak kapcsán nem árfolyamnyereség, hanem rendkívüli eredmény keletkezik,

-2011-ben sem,függetlenülattól, hogy az adózó rendkívüli eredményt számol el, mert nem apport miatt történik kivezetés (nem apportálja a részesedést).

A Tao. tv. 8. § (1) bekezdés m) pont b) alpontja szerint az adózás előtti eredményt növeli az adózónál a részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás miatti elszámolást) következtében elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része.

Ez utóbbi előírásra tekintettel, ha a tőkekivonás útján megvalósuló tőkeleszállítás eredménye veszteség, akkor azzal az adóalap megállapításakor meg kell növelni az adózás előtti eredményt, függetlenül attól, hogy az egy éven belül vagy egy éven túl, illetve milyen mértékben valósul meg, mivel a bevonás kivezetést jelent e rendelkezés alkalmazásában.

[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5228731297/2010.]